Hírek

A társaság jubileumi, 25. trófeaszemléjén ugyanakkor az erdők és a nagyvadállomány hosszú távú jövője is hangsúlyt kapott: Kovács Ferenc, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vadgazdálkodási főosztályvezetője szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében tovább nem halogatható a nagyvadlétszám szakmai alapokon nyugvó csökkentése.

Százhét gímbikatrófeát mutattak be a ZALAERDŐ Zrt. október 9-én, a társaság szentpéterföldei vadászházánál megrendezett trófeaszemléjén. A huszonötödik alkalommal megtartott rendezvényen a szeptemberi vadászati eredmények értékelése mellett arról is szó esett, hogyan változtatja meg az aszály a vad mozgását, és milyen következményei lehetnek az erdők átalakulásának a vadgazdálkodásra.

Kreiner Roland vezérigazgató-helyettes, termelési igazgató beszámolója szerint a szélsőségesen száraz időjárás miatt a vadföldek nem kínáltak vonzó táplálkozási lehetőséget a szarvasoknak. A kedvezőtlen körülmények szeptember első harmadában is fennmaradtak, így a bőgési időszak elején a vadásztatás során is alkalmazkodni kellett a megváltozott helyzethez.

A bikák nappali beállóhelyeiket sokszor egyáltalán nem, vagy csak későn hagyták el, és keveset mozogtak. Ez jelentősen megnehezítette az eredményes vadászatot. A vad a víz közelében összpontosult, ezért a vadásztatás is elsősorban az ott kialakult bőgőhelyeken bizonyult sikeresnek.

A nehéz körülmények között szeptemberben összesen 164 gímszarvasbikát ejtettek el a vendégvadászok a társaság üzemi vadászterületén. A trófeabírálaton 30 agancs aranyérmes, 51 ezüstérmes, 42 pedig bronzérmes minősítést kapott, míg 41 érem nélkül maradt. A 123 érmes trófea az összes elejtett bika trófeájának pontosan háromnegyedét jelenti.

Az elejtett bikák trófeáinak átlagos tömege 7,73 kilogramm volt, az érmeseké pedig 8,64 kilogramm. A szemlén kiállított 107 trófea ebből a szeptemberi terítékből adott áttekintést.

A legmagasabb pontszámot a Zalaegerszegi Erdészet területén elejtett bika trófeája érte el: a 13,84 kilogrammos agancsot 230,24 CIC-pontra értékelték. A vadászaton Gróf Jácint Lajos, a társaság vadgazdálkodási osztályvezetője kísért.

A következő két helyezés a Letenyei Erdészethez kötődött. A második helyen egy 11,66 kilogrammos, 229,88 CIC-pontos trófea végzett, míg a harmadik egy 11,42 kilogrammos, 226,05 pontos agancs lett. Mindkét bika elejtésénél Varga Árpád hivatásos vadász volt a kísérő.

A szeptemberi tapasztalatokból kiindulva az ágazat jövőjéről beszélt Kovács Ferenc, az agrártárca vadgazdálkodási főosztályvezetője. Felidézte: a korábbi szemléken már többször szóba hozta a vadlétszám kérdését, tavaly pedig a klímaváltozás várható következményeire hívta fel a figyelmet.

– A klímaváltozás nem kopog, hanem már dörömböl az ajtónkon – fogalmazott.

Megítélése szerint akkor is fel kell készülni a kedvezőtlen folyamatokra, ha Zala az idei nyáron az ország más részeinél kedvezőbb időjárási körülményekkel találkozott. Bár mindenki abban bízik, hogy a súlyos aszályok ritkán ismétlődnek meg, a gazdálkodást arra is fel kell készíteni, hogy a jövő eltérhet a korábban megszokottól.

Ez az alkalmazkodás az erdőállományokat is érinti. A főosztályvezető arra figyelmeztetett, hogy az erdők a nagyvadfajok elsődleges élőhelyei, ezért állapotuk és alkalmazkodóképességük a szarvasfélék jövőjét is meghatározza. Ha az erdők felkészülését nem sikerül elősegíteni, annak a vadállományra nézve is súlyos következményei lehetnek.

Kovács Ferenc szerint a jelenlegi nagyvadlétszám sok helyen akadályozza ezt a folyamatot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a területi különbségek jelentősek: vannak olyan élőhelyek, ahol nem túl magas a vadlétszám, máshol viszont kifejezetten nagy az állomány.

A szaktárca ezért szelektáló, a minőséget megőrző és a mennyiséget csökkentő vadgazdálkodást tart szükségesnek. A főosztályvezető értékelése alapján az elmúlt években történtek erre kísérletek, a statisztikák azonban egyelőre nem mutatnak átütő eredményt.

A készülő jogszabályváltozásokról is beszélt, de konkrét rendelkezéseket még nem ismertetett: tájékoztatása szerint a munka az előkészítés szakaszában jár. Annyit jelzett, hogy a nagyvadlétszám csökkentése a tervezett változtatások egyik központi kérdése lesz, és a szakmai szervezetekkel konzultációkat kívánnak folytatni.

A vadászkörökben terjedő, időnként szélsőséges értesülésekkel kapcsolatban óvatosságot kért. Mint hangsúlyozta, a cél a hazai vadgazdálkodás értékeinek, a vadászati lehetőségeknek és az ezekhez való hozzáférésnek a megőrzése közép- és hosszú távon. Ehhez olyan vadállománnyal kell gazdálkodni, amelynek fenntartása az élőhelyek jövőjével is összeegyeztethető.

Kreiner Roland a jubileum kapcsán a zalai dombvidék változatos élőhelyeit és az itt folyó szakmai munkát emelte ki. Megfogalmazása szerint ezek együtt alapozták meg a zalai gímszarvas országos és nemzetközi elismertségét. A negyedszázados rendezvény pedig vadászok, erdészek, természetkedvelők és érdeklődők több nemzedékének biztosított találkozási lehetőséget.

Kovács Ferenc külön elismeréssel szólt a bemutatott trófeák mögött álló munkáról. Eredményükben évek, évtizedek vadgazdálkodása jelenik meg, amelyhez a társaság vezetői, szakemberei és a mindennapi feladatokat végző munkatársai egyaránt hozzájárultak.

Horváth Attila, Agroinform

Fotók: Pintér Kristóf