facebook  google  instagram logo  twiter  youtube  kozjolet345

Mentés

A társaság rövid története

Cegtortenet011945-1970. között
1945-ben a II. világháború utáni magyarországi földreformtörvény a nagybirtokokat állami tulajdonba vette. Ennek keretében állami tulajdonba került a zalai erdők 70%-a. 1945. július l-jén megalakult a Zalaegerszegi Magyar Állami Erdőigazgatóság, amely az 1945. szeptember 19-én létrejött állami erdőgondnokságokat irányította.
Az államerdészet országos megszervezésében alapvető lépés volt a MÁLLERD, a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Igazgatóságának létrehozása, amely 1946-1949 között szervezte és irányította az ország erdészeti tevékenységét. Vezetője Barlai Ervin erdőmérnök, a korszak legnagyobb magyar erdésze volt, aki a '20-as és '30-as években, majdnem két évtizedet dolgozott Zala megyében, Lentiben, a Herceg Esterházy Hitbizománynál.
A MÁLLERD megszűnése után, 1949. március l-jétől alig több mint egy évre nemzeti vállalatok alakultak és működtek, köztük a Zalaegerszegi Nemzeti Vállalat. Ezután 1950. július l-jétől – az Erdőgazdasági Egyesülésen belül – négy kisebb zalai állami erdőgazdaságot hoztak létre, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Bánokszentgyörgyön és Lentiben. Ekkor szűntek meg az állami erdőgondnokságok, s helyükbe üzemegységek léptek.

1970-1992. között
Újabb átszervezés után, 1955. január l-jével két megyei erdőgazdaság alakult: az Észak-zalai Állami Erdőgazdaság zalaegerszegi székhellyel és a Dél-zalai Állami Erdőgazdaság nagykanizsai székhellyel. E két erdőgazdaságból, valamint a Nyugat-magyarországi Fűrészek Lenti Üzeméből, összevonással alakult meg 1970. január l-jével a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, rövidebb nevén a ZEFAG. Igazgatónak Farkas Pál erdőmérnököt nevezték ki.
Az új, nagy, megyei erdő- és fafeldolgozó gazdaság 59 056 hektár állami területet kezelt – benne 57 839 hektár erdőt – Nagykanizsa székhelyű központjának irányításával, amelynek tevékenysége 13 termelő erdészetre, 2 műszaki erdészetre, 1 fafeldolgozó- és vasútüzemre, valamint két, tiszta profilú fafeldolgozó üzemre terjedt ki.
Az országos szintű irányítást és felügyeletet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gyakorolta az erdészeti hivatalon keresztül. A ZEFAG-on belül a legfőbb szakmai irányítás az igazgató és négy igazgatóhelyettes kezében összpontosult. A kor akkori gyakorlatának megfelelően a politikai szervezetek, elsősorban a pártszervezet, de a szakszervezet is a legkülönbözőbb kérdésekbe avatkozott bele. Ez gazdálkodást is befolyásoló szerepet jelentett a dolgozók járandóságainak meghatározásánál, valamint a Kollektív Szerződés elfogadásánál. 1974 őszén az erdőgazdaság felső szintű irányítása annyiban módosult, hogy az igazgató mellett visszatértek a korábban már jól bevált két igazgatóhelyettessel végzett irányítási rendszerre.
Farkas Pál igazgató – betegsége miatt – 1979-ben nyugállományba vonult, és 1979. augusztus 1-jétől Várhelyi József erdőmérnököt nevezte ki igazgatónak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása egészen 1985-ig tartott. Ebben az időben, nevezetesen 1984. január l-jével alakult meg a Nagykanizsai Északi, Déli és a Zalakomári Erdészet összevonásából a 12 ezer ha területnagyságú Nagykanizsai Erdészet. 1985. január l-jével további összevonásokra került sor, így a Zalaegerszegi Műszaki Erdészetet a Zalaegerszegi Erdészettel, a Szentpéterföldei Erdészetet a Bánokszentgyörgyi Erdészettel, a Novai Erdészetet pedig a Lenti Erdészettel vonták össze.
Irányítási szempontból újabb változást hozott az Elnöki Tanács 226/1984. rendelete, amely módosította a vállalatok irányításának rendszerét, növelte a vállalati önállóságot, s vele párhuzamosan a vállalatvezetés felelősségét. A rendelet alapján a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot a vállalati tanács általános vezetésével működő vállalatok közé sorolták. A vállalati tanács irányítása nem hozott lényegi változást a vállalat szakmai és gazdasági tevékenységében, azonban említésre méltó, hogy tovább nőtt a termelő erdészetek és üzemek önállósága. A vállalat eredményes munkáját dokumentálták az ebben az időszakban elnyert Kiváló Vállalat és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Termelési Nagydíj kitüntetések is (1987).

Cegtortenet21992-től napjainkig
Az állami tulajdon kezeléséről szóló 1992. évi LIII. törvény alapján az állami vállalatoknak 1992. december 31-éig át kellett alakulniuk. A részegységek átalakításának előkészítése és megtétele folyamatosan történt. A Nagykanizsai Műszaki Erdészet átalakításával megalakult a ZEFAG első kft.-je, az Erdőgép Kanizsa Kft., majd a Zalaegerszegi Erdészet műszaki részlegéből az Erdőgép Zalaegerszeg Kft., a Lenti Fafeldolgozó Üzem javítóbázisából pedig az Erdőgép Lenti Kft.
A Vállalati Tanács 1992-ben megszűnt, ugyanis az erdőgazdaságok az Állami Vagyonügynökség, az ÁVÜ, majd az ÁV Rt. felügyelete alá kerültek. Működésük irányítását az ÁVÜ a földművelésügyi miniszter egyetértésével gyakorolta. A földmüvelésügyi miniszter 1992 júniusának végén dr. Várhelyi József vezérigazgatót felmentette beosztásából, s a vállalat élére Iványi Miklós személyében privatizációs biztost nevezett ki. Közben az előző vezetés munkája alapján 1992. július l-jén megalakult a Lenti Fafeldolgozó Üzemből a Kerka Menti Fürész Kft., a Letenyei Furnér Üzemből a Zalafurnér Kft. és a Letenyei Erdőgép Kft. A privatizációs biztos intézkedésére 1993 elején új erdészet alakult. A Csömödéri Erdészet, a Bánokszentgyörgyi és Lenti Erdészetek egyes erdőterületeinek leválasztásából, valamint a Csömödéri Fafeldolgozó és Vasútüzem összevonásából jött létre.
Az ÁV Rt. ügyvezetői értekezlete 1993-ban döntött a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság részvénytársasággá történő átalakulásáról és nyilvános pályázat után szeptember 1-jétől Feiszt Ottót nevezte ki a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójának. Ezzel egyidejűleg a privatizációs biztos megbízatását megszüntették.
A részvénytársaságok megalapításának időszakában az erdészeti szakmán belül is éles vita alakult ki arról, hogy a nyereségérdekelt részvénytársaságok a szakmai követelményeknek meg tudnak-e felelni. A Zalaerdő Rt. vezetése kezdettől megkülönböztetett figyelmet fordított a szakmai színvonal megőrzésére, az erdőművelési feladatok elvégzésére. Folyamatosan figyelemmel kísérte az üzemtervi előírások betartását, az erdősítési kötelezettségek elvégzését. A társaság vezetésének és az erdészetek munkájának eredményeként a szakmai mutatók folyamatosan javultak, a Zalaerdő Rt. szakmai tevékenységét országosan is mintaszerűnek értékelték.
A Zalaerdő a társaság működtetését a létszám folyamatos csökkenése mellett oldotta meg, így az 1970-es évek 3000 fős foglalkoztatott létszáma mára 400 főre csökkent. A letenyei furnérüzem eladásával (1994), a csömödéri (2000) és a nagykanizsai (2009) fűrészüzem értékesítésével a létszám 800-900 fővel csökkent. A tevékenységek vállalkozásba adásával a fizikai dolgozók közel egyharmada vállalkozóként, vagy vállalkozó alkalmazottjaként folytatja munkáját.
2006-ban a Zalaerdő Rt. zártkörűen működő részvénytársasággá, azaz Zrt.-vé alakult.
Az utóbbi másfél évtizedben több jelentős építési beruházás is megvalósult. Feltáróutak épültek, rakodókat alakítottunk ki, megvalósult az összes erdészeti irodaépület és a központ épületének korszerűsítése. Folytatódott és befejeződött a vadászházak rekonstrukciója.
Évente jelentős összegeket fordított a részvénytársaság számítástechnikai fejlesztésekre. Elkezdődött az erdészek adminisztrációs munkáját segítő helyszíni számítógépes adatrögzítő rendszer kifejlesztése is.
Ma a Zalaerdő Zrt. az erdészeti részvénytársaságok körében az elsők között foglal helyet. A társaság munkájáról szakmai körökben és környezetünkben egyaránt elismeréssel beszélnek. Erdeink a kiváló fatermőképességükön túl igen sok mást is adnak az embereknek, ezért, mint a nemzeti vagyon részét, azokat óvnunk, védenünk és szakszerűen kezelnünk kell! A zalai erdők is magukon hordják a szakmai elődök, és a jelen szakembereinek munkája nyomát.
Néhány éve a szakmai tevékenységek mellett az állami erdőgazdaságok közjóléti (turisztikai) szerepe is megnőtt, így társaságunké is. A közjóléti erdők, az erdei vasút, az erdei kiránduló- és pihenőhelyek, erdészeti erdei iskolák, tanösvények és horgásztavak létrehozásával és működtetésével teremtjük meg a lehetőségét a kulturált erdei kikapcsolódásnak és ismeretszerzésnek.
Reméljük, hogy a XXI. század első évtizedének eredménye is jól szolgálta alapvető törekvésünk megvalósulását: „ERDŐK A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK IS."

 

Kapcsolat - Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság

cim f H-8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6.
tel f +36-93/500-200
mobil +36-30/474-2115
fax f +36-93/500-250
mail fzalaerdo@zalaerdo.hu

Partnerek

foldmuv.miniszterium 3         OEE logo1   KANIZSATV      filmtar   filmtar 2   zt    erdomezo           vadaszkamara1  amierdonk



Mentés